Egy régi fénykép újra felszínre hozta Rost Andrea emlékeit a szolnoki Damjanich strandról –ennek kapcsán arról is beszélt, milyen közösségi terek hiányoznak ma a városból. A Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es választókerületében induló TISZA-jelölt a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait.
Egy személyes hangvételű bejegyzésben idézte fel gyerekkori élményeit Rost Andrea operaénekes, aki jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es választókerületében a TISZA színeiben indul képviselőjelöltként. A politikus a közösségi médiában számolt be arról, hogy egy régi fényképre bukkant, amelyen édesapjával látható a legendás szolnoki Damjanich strandon.
Rost Andrea úgy fogalmazott, hogy a fénykép nem csupán egy személyes pillanatot idéz fel, hanem egy olyan korszak hangulatát is, amikor a strand a város egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt. Posztjában kiemelte: sok szolnoki számára jelentett meghatározó élményt a nyári forgatag, a medencék körüli élet, és az a fajta természetes együttlét, amely szerinte ma már kevésbé jellemzi a települést.
A bejegyzésben hangsúlyozta, hogy a Damjanich strand nem pusztán egy sportlétesítmény volt, hanem találkozási pont, ahol családok, barátok és ismerősök töltötték együtt az időt. Idézete szerint ott „a felnőttek beszélgettek, a gyerekek barátkoztak, és valahogy mindenki egy kicsit jobban figyelt a másikra”. A strand helyén jelenleg rózsakert található, amelyet ugyan esztétikusnak tart, de úgy véli, nem pótolja a korábbi közösségi funkciót.
Rost Andrea szerint a városnak ismét szüksége lenne olyan terekre, amelyek valódi találkozási lehetőséget teremtenek. Úgy fogalmazott, fontosnak tartja, hogy a mai gyerekek is átélhessék azt a fajta felszabadult, közösségi élményt, amelyet az ő generációja kapott. Hozzátette: szeretne dolgozni azon, hogy Szolnokon újra létrejöhessenek olyan helyszínek, amelyek hosszú távon meghatározhatják a helyiek életét és identitását.
Andrea állítása szerint sokan kérdezik tőle, miért vállalta, hogy aktívan dolgozzon Szolnokért. Andrea szerint a válasz egyszerű: “amikor az ember ragaszkodik egy helyhez, felelősséget érez érte”. Lényeges számára, hogy a városban mindenki tiszta ivóvízhez jusson, a gyerekek egészséges környezetben nőjenek fel, és a lakosok biztonságban élhessenek. Emellett fontosnak tartja, hogy Szolnok újra kapcsolatba kerüljön a Tiszával, és ne veszítsen a városi terek értékéből. Ebben a kontextusban kritikusan nyilatkozott a tervezett elektrolitgyárról, mivel úgy látja, az nem szolgálná a közösség érdekeit és a környezet védelmét.
Az operaénekes bejegyzése egy régi fotóból kiindulva szélesebb témára irányítja a figyelmet: milyen közösségi terekre van szüksége Szolnoknak, és milyen szerepet játszanak ezek egy város életében. A visszaemlékezés személyes, de a felvetett kérdések jóval túlmutatnak egyetlen generáció tapasztalatain. A teljes bejegyzés az operaénekes Facebook-oldalán olvasható.
Kép: blogszolnok.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
